A Blteremben (hny-dal)

(Galla Mikls - Dolk-Saly Rbert)
A blteremben krt fel engem,
Azt hittem rgtn eljulok.
Megll az sz, egy hres sznsz
s akit felkrt az n vagyok.
Irgykedett a vendgsereg,
Senki sem volt nlam boldogabb.
Tncolt velem az n istenem,
Szttem a szebbnl szebb lmokat.
De kzben olyan izgatott voltam,
s csak n riztem nagy titkomat:
Hogy mindjrt hnyok, lehet hogy hnyok,
Ha ideges a gyomrom hnynom kell.
Nagy eslyt ltok arra, hogy hnyok,
Ha marad ez a gytr hnyinger.
Egy asztalhoz vitt s ettnk kiwit,
s kagylt, meg tsztt, meg epreket.
Remltem n, hogy van mg remny
s egyszer a sznsz majd megszeret.
De aztn csendben falfehr lettem,
s tudtam mr, hogy minden elveszett.
Tudniillik hnytam, ordtva hnytam,
Beleremegett a blterem.
Szntam s bntam, de mgis hnytam,
Kijn a belem, gy reztem.
S a sznsz gy szlt: "Hlgyem ez szp volt!
Nekem ez a ltvny oly csods!
Ha ilyet ltok, a mennyben jrok!
Nekem ez a legszebb valloms!
Krem mg hnyjon, kisasszony hnyjon!
Maga az a lny, ki kell nekem!
Rgta vrom, hogy egy n hnyjon,
Ha maga is akarja elveszem!"
Transcribed by IITI